Cseriti

Cseriti – társadalmi vállalkozás

Mit csinál egy társadalmi vállalkozás? Mitől társadalmi vállalkozás a Cseriti? Mi a különbség köztünk, és egy karitatív szervezet között? Az első bejegyzésünkben ezeket a kérdéseket tisztázzuk.

2019. július 22. - Cseriti1

 

Egy társadalmi vállalkozás valamilyen társadalmi probléma megoldására, kezelésére jött létre, társadalmi hatást, társadalmi értéket hoz létre. A meghatározásnak mindkét szava fontos:

  • társadalmi: tehát olyan hatások elérése érdekében dolgozik, amelyek a társadalom(ban élő emberek!) számára pozitívak,
  • vállalkozás: tehát önfenntartó módon működik, nem az állam tartja el, hanem gazdasági értelemben vett értéket is létrehoz, legalább a saját költségeit kitermeli.

A Cseriti nonprofit kft. cégformában működik, ez a hitelesség miatt fontos, hiszen nem a tulajdonosok tőkefelhalmozása, „meggazdagodása” a cél, nem lehet osztalékot kivenni a cégből.

A mi esetünkben a társadalmi hatások a következőek:

  • környezetvédelem: működésünk során körülbelül 3000 tonna, nélkülünk kidobásra kerülő tárgynak adtunk esélyt az új életre. Ez a szám természetesen napról napra növekszik. Ezen tárgyak mind-mind nem a hulladéklerakókat terhelik, hanem valaki még boldogan használja tovább őket eredeti funkciójukban. Legalább ennyire fontos, hogy ezeket a tárgyakat nem újként vásárolja meg valaki, tehát nem kell még egyszer magas energiaigénnyel legyártani azokat.
  • szociális vásárlási lehetőség: mindennapi használati tárgyakat az átlagos használtpiaci árszint alatt lehet nálunk megvásárolni. Ez azt jelenti, hogyha valakinek elromlik például a mosógépe, és nem tud hirtelen venni egy újat, akkor nálunk vásárolhat egyet harmad- / ötöd áron – igaz, egy régebbi, használt, ám még korrekt állapotú darabot. Nagyon sok kispénzű egyetemista a Cseritiből rendezi be az albérletét, hiszen nálunk legtöbbször minden megtalálható, ami egy háztartásban előfordul: tányérok, poharak, edények, stb.
  • munkahelyteremtés: társadalmi vállalkozásként természetesen fontos, hogy milyen csapatban dolgozunk. A munkatársaink egy része munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűnek számított, mielőtt nálunk kezdett el dolgozni. Ennek van egy hivatalos definíciója (alacsony iskolai végzettség, származás, 50 év feletti életkor stb, akit bővebben érdekel, az a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. rendeletében elolvashatja mindet), azonban ha belegondolsz a mindennapi élet során szerzett tapasztalataidba, könnyen beláthatod, hogy a gyakorlatban ez ennél többet is jelenthet: ha jelentkezik egy állásra egy erősen túlsúlyos és egy átlagos testalkatú ember, akkor vajon a túlsúlyos hátrányban van az interjú során? A Cseritinél az egyik kollégánk sokáig azért volt munkanélküli, mert az alacsony termete miatt nem hitték el róla, hogy képes kitartóan fizikai munkát végezni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden munkatársunk beletartozik ebbe a körbe, hanem azt, hogy mi nem diszkriminálunk ilyen alapokon sem.

Szokás összekeverni a társadalmi vállalkozásokat a karitatív szervezetekkel. Karitatív szervezet például a Máltai Szeretetszolgálat, Vöröskereszt, stb. Az a különbség, hogy a karitatív szervezetek jelentős részben adományokból is tartják fent magukat, akár magánemberek adományaikból, akár az állam által adott támogatásból (amit – ne legyenek illúzióink – szintén az adófizetők állnak). Ez nem probléma, nem jobb vagy rosszabb egyik a másiknál, azonban fontos érteni ezt az alapvető különbséget: a Cseriti nem kap állami támogatást, nem lehet adó 1%-ot felajánlani nekünk, nem nyerünk el pályázati pénzeket.

Karitatív szervezet is végezhet gazdasági tevékenységet, üzemeltethetnek adományboltot, bérbe adhatják az épületeiket, stb, majd a bevételt az alapcéljaik megvalósítására fordítják. Angliában egész utcák vannak, ahol csak charity shop-ok üzemelnek, és attól függően választhatsz közülük, hogy te épp a menhelyi kutyákat szeretnéd támogatni, az éhező gyermekeket, a hajléktalanokat, és még hosszasan lehetne sorolni.

A Cseriti azonban nem karitatív szervezetként működtet adományboltot, hanem társadalmi vállalkozásként, ahogy azt fentebb kifejtettük.

„Oké, ezt mind értem, de hova megy a pénz?”

Ezzel fogunk a következő bejegyzésünkben foglalkozni. :)